you don't like Sonic Youth? fuck off and die too!

Nem tudom miért, de valami sokkal brutálisabbat vártam ehhez a számhoz, hiszen minden adott lehetett volna egy szaftos kis botrányhoz, de nálam ez nem ütötte ki a biztosítékot, így kicsit hiányérzetem van, még ha kaptunk is egy újabb Like A Prayer-t, de könyörgök, már nem 1989-et írunk!

A kedvenc norvég duóm soron következő lemezének harmadik kislemeze a Parade, mely hamarosan beszerezhető majd az iTunes-on, a klipet pedig Jørgen Stangebye Larsen rendezte hozzá.

A 2009-es Medicine című albumról már kiadták a Bells-t is Amerikában, de úgy tűnik ezek után a címadó dal is kap még egy esélyt, ugyanis elkészült hozzá a klip, így közel 2 év után.

Moby, alias Richard Melville Hall eljutott arra a szintre amikor azt kívánom bárcsak úgy tenne mint a Faithless, és szépen feloszlana, csak ugye ő saját magától nagyon nehezen tudna megválni. Pedig esedékes lenne, mert ennyire lapos visszatérést, ilyen sablonos, unalmas, dögrovásra ítélt számokat régen sikerült valakinek prezentálnia, pedig én abszolút, még a Hotel után is megszavaztam a kis kopasznak egy esélyt, mitöbb ... aztán ez lett belőle. Hol vannak mára azok a régi szép idők, amikor még az I Feel It, az Everytime You Touch Me, a Feeling So Real, a Go! és a Move után simán átugrott a Come On Baby-re, majd letett az asztalra egy Honey-t? Akkor kellett volna abbahagyni, gondolom ezt utólag, mert a Destroyed egy szégyen lesz, és ezen ezer Heather Graham sem segíthet, erre emlékezzetek majd ha meghallgatjátok.

Ha már erre nem jutottunk el, azért jó, hogy valaki felvette és kitette nekem, így legalább utólag meghallgatható, ahányszor csak akarom. És lassan jön az új album is!