you don't like Sonic Youth? fuck off and die too!

A 2009-es Medicine című albumról már kiadták a Bells-t is Amerikában, de úgy tűnik ezek után a címadó dal is kap még egy esélyt, ugyanis elkészült hozzá a klip, így közel 2 év után.

Moby, alias Richard Melville Hall eljutott arra a szintre amikor azt kívánom bárcsak úgy tenne mint a Faithless, és szépen feloszlana, csak ugye ő saját magától nagyon nehezen tudna megválni. Pedig esedékes lenne, mert ennyire lapos visszatérést, ilyen sablonos, unalmas, dögrovásra ítélt számokat régen sikerült valakinek prezentálnia, pedig én abszolút, még a Hotel után is megszavaztam a kis kopasznak egy esélyt, mitöbb ... aztán ez lett belőle. Hol vannak mára azok a régi szép idők, amikor még az I Feel It, az Everytime You Touch Me, a Feeling So Real, a Go! és a Move után simán átugrott a Come On Baby-re, majd letett az asztalra egy Honey-t? Akkor kellett volna abbahagyni, gondolom ezt utólag, mert a Destroyed egy szégyen lesz, és ezen ezer Heather Graham sem segíthet, erre emlékezzetek majd ha meghallgatjátok.

Engem a Joe Le Taxi-ra emlékeztet ez a dal, de azt nem tudnám megmondani pontosan, hogy miért, hiszen teljesen más stílus, mégis talán az a fajta ártatlanság és naivság sugárzik belőle, mint annak idején Vanessa Paradis dalából.

Én elégedett voltam a csapat első két lemezével is, de az Albatross után a Smother igen csak jónak ígérkezik, ráadásul kapott egy kellemes klipet is, ami már több mint sok.

Nem akartam megint úgy kezdeni a Britney-ről szóló posztot, hogy szegény, de sajnos mindig ez jut eszembe róla. Mert szegény még mindig nem tart sehol, nem bír túlnőni magán, pedig voltak erre mutató jelek, de szerintem már megelégszik a zsák pénzzel is, szarik rá, ha húsz év múlva maximum úgy fognak rá emlékezni, hogy: "Tudod, az a kis szöszi a kegyetlenül béna mozgásával, aki egyszer smárolt Madonna-val."

Sokkot kaptam ettől a Three'n'One és Madonna keveredéstől, még hirtelen azt sem döntöttem el, hogy tetszik-e vagy sem.

Cocknbullkid első, még meg sem jelent lemezéről, ha jól számolom ez a 3. kislemez, és majd ha egyszer elhagyjuk London-t, jól is fog jönni, bár én nem itt veszítettem el a tejfogaimat, de megszerettük ezt a várost.

Máris lelekendeznek az emberek, köztük The Shoes zenekar is, akik rögtön úgy posztolták a klipet a Facebook-on, hogy: "Video Of The Year !!!!!!!!!!!!!" Erre szerintem is esélyes, sőt én máris szerelmes vagyok a csávóba!